Útifűmaghéj
Útifűmaghéj

Általában az útifűmaghéjról

Az útifűmaghéj, más nével az ispaghula, isabgol vagy psyllium a plantago ovata cserje magjainak héját jelenti, amely Indiában és Pakisztánban őshonos. Az útifűmaghéj egy rostanyag, ami vízben oldódik és nyálkás gélt képez.

Az útifűmaghéj egy emészthetetlen anyag, ami kiváló élelmi rost forrás tehát. Leggyakrabban arra használják, hogy ezzel enyhítsék a székrekedést vagy a hasmenés tüneteit, illetve, hogy kezeljék az irritábilis bélszindrómát. Az emberek rendszeres étrend kiegészítőként is használják az útifűmaghéjat, amivel így szinten lehet tartani a glikémiás indexet is. Az útifűmaghéj nem egy állandó térfogatú szilárd anyag, ami a bél bármilyen betegsége esetében is a segítségünkre lehet.

Néhány újabb kutatás kimutatta, hogy az útifűmaghéj csökkenti a koleszterinszintet és hatékonyan képes szinten tartani a cukorbetegséget is. Egyéb felhasználási módja közé tartozik a gluténmentes sütés, mivel itt is képesek összetapadni a szemek, ezért segít abban, hogy a kenyér vagy tésta kevésbé porhanyós legyen, ami általában komoly baj a gluténmentes lisztek esetében.

Az útifű maghéjat természetes állapotában is fel lehet használni, de szárítva, aprítva vagy porítva könnyebb fogyasztani. Teljesen mindegy azonban, hogy milyen formában használjuk ezt az anyagot, az a fontos, hogy mindig alaposan elkeverjük azt vízzel vagy más folyadékkal.  Az útifűmaghéj kapszula formájában is kapható. A vény nélkül kapható hashajtókban és rost kiegészítőkben is megtaláljuk az útifű maghéjat, sokuk esetében ez a kiegészítő a fő összetevő.

Az útifűmaghéjat gyakran használják hordozóanyagként is, mivel magas a rosttartalma, és viszonylag igen könnyen felvesz bármilyen folyadékot, ezért jól lehet elegyíteni bizonyos hatóanyagokat benne. Az amerikai Food and Drug Administration (FDA) is elismerte már az útifűmaghéj előnyeit, kimondta ugyanis, hogy ez a rost képes csökkenteni a koszorúér betegségek kockázatát, illetve a cukorbetegséget is szinten tudja tartani.

Az útifű maghéj és a rák

Az útifű maghéj egy oldható rost, amely a Plantago ovata cserje magjait jelenti. Ez leggyakrabban hashajtóként használható, mivel megduzzad, miután vízzel együtt a belekbe kerül, így növeli a széklet térfogatát, ami így könnyebben halad át a béltraktuson, így segíthet csökkenteni a koleszterinszintet és csökkenti a rák egyes fajtáinak kialakulási kockázatát is.
 

Colorectalis rák

A vastagbélrák akkor jelentkezik, amikor a kóros sejtek polipot képeznek, amelyek később rákossá váknak. A megelőzés legjobb módja, ha ezeket a polipokat azelőtt eltávolítják, mielőtt rákosak lennének, állítja az American Cancer Society. Azonban az étrend is hatással lehet a vastagbélrák kockázatára. Válasszuk a tlejes kiőrlésá gabonákat, fogyasszunk naponta legalább öt adag zöldséget és gyümölcsöt és együnk minél kevesebb vörös és feldolgozott húst, mert így lehet csökkenteni a vastagbélrák kialakulását is. Ezenfelül a testmozgás, az alkoholfogyasztás kockázata, illetve az útifá maghéjának rendszeres fogyasztásával is csökkenhető ez a kockázat. Az élelmi rostokat tartalmazó ételek fogyasztása csökkentheti a vastagbélrák kialakulási kockázatát. Ezenfelül az útifámaghéj a nyelőcsőrák kockázatát is csökkentheti, bár erre még csak kevesebb bizonyíték áll a rendelkezésre. A legtöbb tanulmány kimutatta, hogy az útifűmaghéj képes csökkenteni a vastagbélrák esélyét, viszont néhány más ráktípus megelőzésében is hatékony lehet.
 

Mellékhatások és biztonság

Az útifá maghéj esetenként okozhat mellékhatásokat, például allergiás reakciókat, hányást, hányingert, légzési nehézséget, nyelési nehézséget, hasi fájdalmakat, puffadást, gázosodást, viszketést, kiütéseket. Ha nem keverünk bele elegendő vizet, akkor a gyomor-bél traktusban okozhat elzáródásokat is. Éppen ezért nagyon fontos, hogy körültekintően használjuk, illetve, hogy mindig megkérdezzük orvosunkat a lehetséges adagolási módokról.
 

Diéta és vesebetegség

A krónikus vesebetegség során a veseműködés fokozatos lassulásával kell számolni. A vesék szolgálnak a szervezet szűrőrendszereként, amelyek szabályozzák a nátrium, a fosfor, a kálium szintjét a szervezetben. Ha a vesék működése sérül, akkor ezek a szervek már nem képesek kiszárni a foladékot és az ásványi anyagokat hatékonyan. Ennek eredményeképpen az orvos valószínáleg javasolni fogja, hogy korlátozzuk a folyadékbevitelt és az ásványi anyagok fogyasztását.
 

Az útifűmaghéj és az ásványok

Az útifűmaghéjról sok orvos azt gondolja, hogy nem illeszkedik jól a vesebetegek diétájába, mivel bizonyos útifűmaghéj márkáknál túl nagy mennyiségben találkozhatunk nátriummal, magnéziummal vagy káliummal, amiket a sérült vesék nem tudnak jól kiszűrni, így ezzel túl lehet terhelni a veséket.
 

Az útifűmaghéj és a folyadékok

A másik nehéség az útifámaghéjjal kapcsolatban az nem más, hogy gyakran igen nagy mennyiségű vizet kell mellé fogyasztani, hogy az megfelelően felsívódhasson. Ha vesebetegségben szenvedünk , akkor azonban gyakran vagyunk kitéve folyadék korlátozásnak, mert a vese nem képes ezt sem megfelelően kiszűrni, így lehet, hogy az útifűmaghéjhoz fogyasztott vízmennyiség túl nagy kihívás lehet a veséknek.
 

Az útifűmaghéj a bélbaktériumokkal együtt

Míg a leghatékonyabb dolog a székrekedés kezelésében, ha magas rosttartalmú étrendet követünk, addig az útifűmaghéj és az acidophilus is megkönnyebbülést hozhat. Az útifű maghéj oldható rostot tartalmaz, ami felsívja a vizet az emésztés során, így hatékonyan lazítja a székletet. Az acidophilus pedig egy olyan bélbaktérium, ami hatékonyan támogatja az egészséges emésztést és szintén ugyanez igaz az útifű maghéjra is.
 

Az útifűmaghéj

Az útifűmaghéj egy olyan gyógynövénynek tekinthető részecske, ami igen magas rosttartalommal bír. A növény magjainak héját értékesítik étrend-kiegészítőként, segítségével lehet növelni az oldható rostbevitelt. Az útifá maghéjat felhasználják még a koleszterinszint csökkentésére, a szívbetegségek megelőzésére is, állítja a Maryland Egyetem Orvosi Központja. Amikor azonban útifá maghéjat fogyasztunk, akkor nagyon sok folyadékot kell inni, hogy megelőzzük a fulladást vagy az emésztőrendszer egyes elzáródásait. Kiszáradáshoz is vezethet, ha az útifá maghéjhoz nem iszunk elegendő folyadékot.
 

Acidophilus

Az Acidophilus az egyik legnépszerűbb probiotikus kiegészítő, amel igen hatékony az egészséges emésztés támogatásábn. A probiotikumok hasznos mikroorganizmusok, maleyek természetesen megtalálhatóak a vékonybélben. A baktériumok segítneek fenntartani a jó és a rossz baktériumok közötti egyensúlyt, így ez a baktérium segíthet a hasmenés kezelésében, a hüvelyi fertőzések gyógyításában, a megfázás megszüntetésében, az ekcéma, az irritábilis bélszindróma stb kezelésében és megelőzésében.
 

A hasmenés kezelésére

A két kiegészítőt tehát nagyszeráen lehet használni az emésztés rendbetételére, a hasmenés vagy a székrekedés kezelésére, illetve a bélműködés javítására. Míg az útifű maghéjat legyakrabban a székrkeedés kezelésére használják, addig az acidophilus inkább a hasmenés gyógyítására szolgál. Az útifá maghéj gélt képez az emésztés során, ami növelheti a széklet térfogatát és viszkózusságát, míg az Acidophilus az antibiotikumok okozta hasmenéssel képe leszámolni.
 

Hogyan használjuk az útifűmaghéjat a vastagbél méregtelenítésére?


Az útifűmaghéj egy viszkózus gélt képes a gyomorban, ami képes a székletet lazítani. Az útifű maghéj gazdag oldható rostokban, így széles körben lehet felhasználni tisztításra, méregtelenítésre, mivel a kutatások igazolták, hogy segít megszabadítani még a vastagbélt is a felesleges hulladékoktól, amelyek később egészségügyi komplikációkat is okozhatnak. Elég bizonyíték van arra, hogy az útifámaghéj képes támogatni a méregtelenítést, de az orvosunkat is érdemes megkérdezni a helyes adagolásról és a lehetséges egésségügyi kockázatokról is.

1. lépés

Válasszuk az útifűmaghéj egy formáját. Keressük a vény nélkül kapható étrendkiegészítőket, amelyek természetes formában tartalmazzák az útifű maghéjat. A porok, a granulátumok, a kapszulák, a folyadékok is egyaránt hatékonyank, a lényeg, hogy naponta 1-3 alkalommal használjuk őket.

2. lépés

Kövessük a gyártó utasításait pontosan vagy kérdezzük meg orvosunkat a legjobb használati módról. Miután létrehoztuk a megfelelő adagolást, az útifűmaghéjat fogyasszuk mindig az étkezés előtt, mert így tudja a legnagyobb hatékonysággal kimutatni előnyeit.

3. lépés

Igyál sok vizet, legalább nyolc pohárral naponta. Ez különösen fontos, amikor megpróbálod megtisztítani a vastagbélt, mert a folyamat kiszáradáshoz vezethet. A folydék ráadásul abban is a segítségedre lehet, hogy gyorsabban megszabadulj a méregő hulladékoktól, a toxikus anyagoktól. Ezenkívül a vízfogyasztás azért is elengedhetetlen, mert csak így lehet megakadályozni, hogy a vastagbél tisztítása során mellékhatásokat okozzon az útifűmaghéj. 

4. lépés

Kövess egy kiegyensúlyozott étrendet, és ne egyél feldolgozott élelmiszereket. A cukros ételek, a péksütemények, a chips és a gyorséttermi ételek akadályozzák az emésztést és azt, hogy a vastagbél megtisztuljon. Ehelyett válasszunk olyan egészséges ételeket, mint a leveles zöldségek, a teljes kiőrlésű ételek stb.

 

Az útifűmaghéj ajánlott mennyisége

A rosttartalmú kiegészítők nem járnak jelentős kockázatokkal együtt, de mint sok kiegészítő esetében a mellékhatásokra mindig van esély, éppen ezért az útifá maghéj rendszeres fogyasztása előtt érdemes megkérdezni az orvosunkat, hogy együtt meghatározhassátok a megfelelő adagokat és a biztonságos használat egyéb szempontjait.
 

Általában alkalmazott adag

A pontos adag mindig attól függ, hogy ki mire szeretné használni az útifá maghéjat.  Az University of Pittsburgh Medical Center a tipikus felnőtt adagot 3-6 gramm közé teszi, amit naponta 2-3 adagra elosztva kell elfogyasztani. A gyerekeknél ennek az adagnak a fele javasolt. De nagyon fontos megkérdezni a gyerekorvosunkat, mielőtt a kicsiknek útifűmaghéjat adnánk.
 

Adag a magas koleszterinszint esetében

Nyolc tanulmány vizsgálta a útifá maghéj hatékonyságát a koleszterinszinte és úgy találták, hogy ebben az esetben napi 10,2 gramm már hatékonyan csökkentette az LDL vagy rossz koleszterinszintet, ha az útifámaghéj fogyastása alacsony zsírtartalmú diétával párosult. Egy másik tanulmány 3 és 20,4 gramm közé tette a megfelelő mennyiséget. A hatás egyenes arányban volt a dózis nagyságával.
 

Egyéb feltételek esetében

A University of Michigan Health System arrólszámol be, hogy a kutatás és az orvosok a következő napi adagokat határozták meg:

székrekedés esetében 5 g útifűmafghéj szükségeltetik naponta 1-2 alkalommal;
diverticulosis esetében 7 g; irritábilis bél szindróma során 3,25 g naponta háromszor;
cukorbetegség esetében 5,1 g naponta háromszor;
hasmenés 9-30 g; aranyér 7 g naponta háromszor; magas triglicerid 15 g.